Miért?

Mert a tudományt a kérdések viszik előre

Miért szedjük végig az antibiotikumokat?

2011.01.30 14:07:24, j_attila

Egyszerű válasz:
Az előírt antibiotikum adag kipusztítja a kórokozó baktériumokat a szervezetünkből. A tünetek már az antibiotikum kezelés vége előtt is megszűnhetnek, mert a baktériumok nagy része elpusztul. Ha ekkor abbahagynánk a szedését, akkor a baktériumok ellenállóvá [rezisztens-sé] válnának az antibiotikummal szemben, vagyis már nem pusztulnának el ettől a gyógyszertől. Csak másféle antibiotikummal lehetne kiirtani azokat, miközben megfertőzhetünk másokat is.
Ez akkor jelent nagy problémát, amikor már többféle antibiotikummal sem pusztíthatók el a baktériumok [multidrog rezisztens törzsek]. {Ennek a kialakulását a részletes válaszban fejtem ki bővebben.}

Részletes válasz:
A baktériumok, mint az összes többi élőlény, folyamatosan alkalmazkodnak a környezetükhöz és állandó verseny van köztük. A baktérium sejtek működését a bennük lévő örökítő anyaguk, a DNS teszi lehetővé. A DNS megváltozását mutációnak nevezzük. Minden osztódáskor és károsító környezeti hatások miatt is mutációk keletkezhetnek a DNS-en. A működőképesség szempontjából három fő csoportba sorolhatjuk a mutációkat. Semleges, ha nem okoz működésbeli elváltozást. Káros, ha az egyed életképességét csökkenti (valamilyen jól működő gén elromlik). Hasznos, ha új tulajdonságot, képességet szerez az egyed (új gén jön létre), amely megnöveli annak életképességét. {Ez a legritkább eset, de ezek viszik előre az evolúciót.}
A nagyobb életképességgel, előnnyel rendelkező egyedek jobban ki tudják használni a környezetük erőforrásait, így több utódot hoznak létre, és jobban elszaporodhatnak. A csökkent életképességű, hátrányba kerülő egyedek pedig kiszorulnak. (Például nem férnek hozzá a tápanyagokhoz, mert a többiek "eleszik előlük" vagy csak lassabban tudnak szaporodni.){Ezt a folyamatot a fajokon belül mikroevolúciónak nevezik. Tehát az evolúció során a tulajdonságok öröklődnek, az egyedek szaporodnak. A különböző egyedekből az adott környezethez képest az előnyös tulajdonságúak fennmaradnak és "feldúsulnak", a hátrányosak pedig kiszelektálódnak. A környezet folyamatosan változhat, amiről a későbbiekben olvashatunk is.}
A nagy adagú antibiotikum megöli a baktériumokat, mert nem készültek fel rá.
Ha félbehagyjuk az antibiotikum szedését, akkor csak kisebb adag jut el baktériumok környezetébe. Nagy részük így is elpusztul, de egy kisebb részének az elpusztításához nem elegendő ez a kisebb mennyiség, csak károsítja őket, ami mutációt idézhet elő. Ezek közül azok a mutációk, amelyek segítségével képesek valamilyen módon kivédeni az antibiotikum hatását (például átalakítják és ezzel hatástalanítják, vagy nem engedik bejutni a sejtbe), előnybe kerülhetnek és elszaporodhatnak a többiekkel szemben. (Például míg a többiek elpusztulnak, addig ők hozzáférnek az összes tápanyaghoz, szaporodhatnak, mert a többiek nem "ehetik el előlük".) Így az új környezetben a mindig jelenlévő kiszorult mutációkat tartalmazó egyedek és az újonnan létrejött mutációt tartalmazó egyedek közül egyesek előnybe kerülhetnek.
Óriási mennyiségű baktérium szaporodik el egy fertőzéskor a szervezetünkben, ezért a sok mutációs lehetőségből tényleg kialakulhat a rezisztencia.
Ha abbahagyjuk az antibiotikum szedését, akkor nagyobb eséllyel alakulhatnak ki rezisztens (ellenálló) baktériumok, amelyeket csak újabb antibiotikummal lehet kiírtani. Közben pedig bennünk vagy az általunk megfertőzött emberekben megmaradhat az adott rezisztencia információja és összekombinálódva más baktériumokkal, multidrog rezisztens baktérium törzsek alakulhat ki. Például a vastagbélben lévő baktériumok információt cserélhetnek a kórokozó baktériumokkal, így "leadhatják" és újra "felvehetik" a rezisztencia genetikai információját egy DNS darabon [rezisztencia plazmidon]. {Ezt nevezik horizontális géntranszfernek.} Az így kialakult multidrog rezisztens baktériumok elpusztítása és a beteg meggyógyítása sokkal nehezebb, miközben a beteg megfertőzhet másokat is. Tehát ha egyszer elkezdtünk egy antibiotikum kúrát, akkor mindenféleképpen szedjük végig!
A fertőző baktériumok már egyre inkább rezisztensek valamilyen antibiotikumra. Az egyik leggyakoribb ilyen baktérium a TBC kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis, ami a képen is szerepel.

Megjegyzések:
A leírásból sejthető, hogy az antibiotikum rezisztencia spontán is előfordulhat, de ez sokkal ritkább. Az alacsony koncentrációjú antibiotikum viszont jelentősen felgyorsítja a folyamatot, a gyakoribb mutáció létrehozása révén.

Ha antibiotikumot szedünk, akkor az a vastagbelünkben lévő hasznos baktériumokat is kiirthatja, ezért érdemes utána a hasznos (élő) baktériumokat [probiotikum] visszatelepíteni. Ezek leggyakrabban tejsavbaktériumok [lactobacillus], amelyek megtalálhatók a kefirekben, joghurtokban, túrókban, sajtokban és még egyéb hétköznapi élelmiszerekben is. (Mivel a bacillus elnevezés sok vásárlót elriasztana, ezért élőkultúrának vagy egyéb kitalált neveken emlegetik és reklámozzák a probiotikumokat. A fent említett termékek mindegyikében megtalálhatóak kivéve, ha hőkezeléssel tartósítják a terméket, mert akkor elpusztulnak.)

A vírusfertőzésekre az antibiotikumok hatástalanok, ezért a szervezet megterhelésének elkerülése miatt az orvosok csak megfontolt esetben írják fel ezeket a gyógyszereket.

2011.01.30 14:11:34, j_attila

Ezt a bejegyzést már nagyon régóta meg szerettem volna írni, mert ez a kérdés sokszor fordul elő.

Ezeknek a bejegyzéseknek az a célja, hogy meg lehessen adni ezt a linket egy vitában, hogy itt közérthetően le vannak írva az okok.

A hozzászóláshoz lépj be, ha rendelkezel felhasználói névvel.