Miért?

Egyszerű válasz:
Azért, mert a szénmonoxid a vörösvérsejtben lévő hemoglobinhoz kötődik nagyon erősen. Az így lefoglalt a hemoglobin ezáltal már nem tudja szállítani a légzési gázokat. Ha nagy mennyiségben van jelen, akkor szederjes bőrszín és oxigénhiány alakul ki, majd bekövetkezik a halál.
Részletes válasz:
A vörösvérsejtben lévő hemoglobin fehérje az oxigén illetve a szén-dioxid {parciális} nyomás különbsége miatt cseréli ki a légzési gázokat. Ha bekerül a tüdőbe (vérbe) a szén-monoxid, akkor az sokkal jobban (240-szer erősebben) kötődik [nagyon nagy az affinitása] a hemoglobinhoz, mint az oxigénhez. Olyan erősen kötődik, hogy nem válik le a hemoglobinról, így megakadályozza a légzési gázok szállítását, és az adott hemoglobin kiesik a gázok szállításából. Ez a karboxihemoglobin és ez okozza a szederjes színt a szén-monoxid mérgezett ember bőrén. Ha nagyon megnő a mennyisége, akkor először oxigénhiány jelentkezik, majd később beáll a halál.

Egyszerű válasz:
Azért, mert megváltoztatja a vörösvérsejtben lévő hemoglobint, ami ezáltal már nem tudja szállítani a légzési gázokat. Ha nagy mennyiségben van jelen, akkor kékülés és oxigénhiány alakul ki, majd bekövetkezik a halál.
Részletes válasz:
A vörösvérsejt hemoglobinjában a vasion felelős a légzési gázok megkötésében. A vasion lehet kétértékű (ferro) vagy háromértékű (ferri). A hemoglobinban a vasion kétértékű. A nitrát (-de más anyag is-) képes oxidálni a vasat háromértékűvé és ekkor kialakul a methemoglobin, amely már nem képes leadni az oxigént, és így nem képes légzési gázok szállítására sem. Ez okozza a kék elszíneződést a bőrön, ami legjobban az ajkakon, fülön, orron, ujjakon látható. A szervezetünkben van methemoglobin reduktáz enzim, ami képes visszaalakítani a methemoglobint működőképes hemoglobinná. Ez az enzim a csecsemőknél még nem, az időseknél már nem működik, ezért ők veszélyeztettebbek.