Egyszerű válasz:
Mert vannak olyan baktériumok, amik kibírják az alacsony hőmérsékletet és utána fertőzhetnek.
Részletes válasz:
Mert vannak olyan szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott [extremofil] bacillus fajok, amelyek kibírják az alacsony hőmérsékletet, spórákat képeznek. Ha megnő a hőmérséklet, akkor kihajtanak és fertőzhetnek. Ezért ajánlott a fagyasztott ételeket minél hamarabb elkészíteni, és így az elkészítés során (pl.: hús főzésével) elpusztíthatók a kórokozók
Egyszerű válasz:
A fáraó mellé temetett ételen elszaporodott gomba spórája.
Részletes válasz:
A fáraók mellé temetett ételen elszaporodott Aspergillus niger. Egy idő után a fonalas gomba spórákat képezett, ami nagyon hosszú ideig megmaradt. A sírok feltárásakor a spórákat a felfedezők belélegezték, amely a tüdőben kedvező körülményekre lelt, kihajtott és nehezen gyógyuló tüdőgyulladást okozott.
(A rejtélyes körülmények közt elhunyt felfedezők holttestét kihantolták [exhumálták], és a tüdejükben Aspergillus niger spórát találtak.)
Megjegyzés: A világ citromsav termelésének 90-95%-át az Aspergillus niger termeli, mert sokkal költséghatékonyabb. Kisebb helyen fér el, mint egy citrom ültetvény és igénytelenebb is a környezetére.
(Nem kell attól félni, hogy a citromsavtól fertőzést kapunk el, mert megfelelő módon könnyen elválasztható a citromsav a gombától.)
Egyszerű válasz:
A tömény szeszes italok nagy alkohol tartalma miatt már nem életképesek benne a mikroorganizmusok.
Részletes válasz:
A tömény szeszes italokban az alkohol (etanol) nagy koncentrációban van jelen, és ez a nagy koncentrációjú alkohol már mérgező a mikroorganizmusok számára.
(Ezt használják ki az alkoholos fertőtlenítéskor.)
Egyszerű válasz:
Mert vannak olyan baktériumok, amelyek ha belepottyannak a borba, akkor alkoholból (etanolból) ecetsavat készítenek.
Részletes válasz:
Mert a borba pottyanó baktériumok (pl.: acetobakterek) számára megfelelő a környezet és elszaporodnak. Anyagcseréjük közben a 10-15% alkoholt (etanolt) 10-15% ecetsavvá alakítanak át.
(Ezt kihasználva készítik a biológiai erjesztésű ételeceteket, amelyek ecettartalma 10-15%-nál nem magasabb. A 20%-os étel ecetet kémiai, szintetikus úton állítják elő.)
Képlet: C2H5OH + O2 → CH3COOH + H2O
Egyszerű válasz:
A halált megelőző állapotban a sejteknek elfogy az energiájuk, ezért működésük leáll, különböző idősorrendben. Az agyban az éleslátás központjának a működése az elsők között áll le, ezért olyan utolsó jelet küld az agyba, mintha egy fehér folt lenne az ember előtt. Ezt az információt az agyunk feldolgozva alagútnak képzeli.
Részletes válasz:
Az idegsejt [neuron] alaphelyzetben polarizált, vagyis a sejtplazma [citoplazma] és a külső tér [extracelluláris tér] között feszültség különbség van, ami kb. -70 mV [nyugalmi membrán potenciál]. Inger hatására az idegsejt depolarizálódik, aminek következtében a feszültség-különbség először csökken, majd eléri a 0 mV-ot, végül újra nő és eléri a kb. +20 mV-ot [csúcspontenciál]. Ezután ingerületbe jön a következő terület és a korábbi területen visszaalakul a nyugalmi membrán potenciál. Az ingerületvezetés a helyi feszültségkülönbségek változása során terjed végig. A feszültségkülönbség a különböző ionkoncentrációk miatt alakul ki, amit sejt energia befektetésével (ATP felhasználással) alakít ki. A glükózból és egyéb energiát szolgáltató molekulából a sejtek ATP-t készítenek.
A legtöbb ingert a szemünkön keresztül az éleslátás központján, a sárga testen [macula lutea] kapja az agyunk. Ezek a sejtek fényinger hatására küldenek információt. Ez az információ majd eljut az elsődleges [primer] látókéregre, ahol megtörténik a kép feldolgozása.
Ha az idegsejtben elfogy az ATP, akkor nem képes fenntartani az ionkoncentráció különbséget, mert azok a koncentráció különbségüknek [grádiensüknek] megfelelően kiegyenlítődnek a sejten található réseken [ioncsatornákon] keresztül. Ekkor a feszültség különbség 0 mV lesz, ami a sejt életében egy utolsó depolarizációt okoz. Azaz olyan ingert küld, amit a normális működése során küldene. Mivel az éleslátás központjában lévő sejtek alapesetben a legaktívabbak, az állandó óriási mennyiségű inger miatt, ezért mindegyik ingerületbe jön, aktiválódik. Így a tovább jutott információt az agy egy fehér, fényes foltnak érzékeli. A magasabb rendű agyi központok azt a képzeletet társítják hozzá [asszociálnak], hogy az a fény egy alagút végét jelenti. További asszociáció: Az alagút a túlvilág felé…
Egyszerű válasz:
A pezsgőtabletták (általában) citromsavat és szódabikarbónát tartalmaznak. Ezek az anyagok vízben oldva reakcióba lépnek egymással, melynek során széndioxidot szabadítanak fel és ez okozza a buborékolást, a pezsgést.
Részletes válasz:
A citromsav (oxi-trikarbalilsav) savas kémhatású anyag, míg a szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) bázikus kémhatású. Vizes oldatban a savak és bázisok ionjaikra esnek szét [disszociálnak]. Ennek megfelelően a citromsavból H+ ionok és citrát ionok, a szódabikarbónából nátrium és hidrogén-karbonát ionok keletkeznek. Kémiai sav-bázis reakció játszódik le, amelynek során a citrát ionok a nátrium ionokkal ionos kötést alakítanak ki (nátrium-citrátok keletkeznek). A H+ ionok a hidrogén-karbonáttal alakítanak ki kovalens kötést, így létrejön a szénsav molekula. A szénsav pedig vízre és széndioxidra bomlik. Ez egy egyensúlyi megfordítható reakció, amely során folyamatosan történik oda- és visszaalakulás. (A disszociáció is megfordítható reakció.) Ha viszont a széndioxid eltávozik, mivel semmi sem akadályozza meg az eltávozását [nyilt rendszer], akkor egyírányúvá vállik a reakció és a lebomlás kerül előtérbe. A széndioxid eltávozása okozza a buborékolást, a pezsgést.
Képletek:
C3H4 (OH)(COOH) 3 + NaHCO3 -> H2CO3 + C3H4 (OH)(COOH) 2 (COO-)+Na+
C3H4 (OH)(COOH) 3 + NaHCO3 -> H2CO3 + C3H4(OH)(COOH)(COO-)2+2Na+
C3H4 (OH)(COOH) 3 + NaHCO3 -> H2CO3 + C3H4(OH)(COO-)3+3Na+
H2CO3 -> H2O + CO2
Egyszerű válasz:
Azért, mert megváltoztatja a vörösvérsejtben lévő hemoglobint, ami ezáltal már nem tudja szállítani a légzési gázokat. Ha nagy mennyiségben van jelen, akkor kékülés és oxigénhiány alakul ki, majd bekövetkezik a halál.
Részletes válasz:
A vörösvérsejt hemoglobinjában a vasion felelős a légzési gázok megkötésében. A vasion lehet kétértékű (ferro) vagy háromértékű (ferri). A hemoglobinban a vasion kétértékű. A nitrát (-de más anyag is-) képes oxidálni a vasat háromértékűvé és ekkor kialakul a methemoglobin, amely már nem képes leadni az oxigént, és így nem képes légzési gázok szállítására sem. Ez okozza a kék elszíneződést a bőrön, ami legjobban az ajkakon, fülön, orron, ujjakon látható. A szervezetünkben van methemoglobin reduktáz enzim, ami képes visszaalakítani a methemoglobint működőképes hemoglobinná. Ez az enzim a csecsemőknél még nem, az időseknél már nem működik, ezért ők veszélyeztettebbek.
Egyszerű válasz:
Azért, mert megköti a vörösvérsejtben lévő hemoglobint, ami ezáltal már nem tudja szállítani a légzési gázokat. Ha nagy mennyiségben van jelen, akkor szederjes bőrszín és oxigénhiány alakul ki, majd bekövetkezik a halál.
Részletes válasz:
A vörösvérsejtben lévő hemoglobin fehérje az oxigén illetve a szén-dioxid {parciális} nyomás különbsége miatt cseréli ki a légzési gázokat. Ha bekerül a tüdőbe (vérbe) a szén-monoxid, akkor az sokkal jobban (240-szer erősebben) kötődik [nagyon nagy az affinitása] a hemoglobinhoz, mint az oxigénhez. Olyan erősen kötődik, hogy nem válik le a hemoglobinról, így megakadályozza a légzési gázok szállítását, és az adott hemoglobin kiesik a gázok szállításából. Ez a karboxihemoglobin és ez okozza a szederjes színt a szén-monoxid mérgezett ember bőrén. Ha nagyon megnő a mennyisége, akkor először oxigénhiány jelentkezik, majd később beáll a halál.
Egyszerű válasz:
Darázscsípéskor olyan anyagok jutnak a szövetbe, amelyek következtében több folyadék áramlik az adott szövetbe, ami így kipúposodik.
Részletes válasz:
A darázscsípéskor méreg és egyéb anyagok, mint például a hisztamin, kerülnek a bőrbe. Ezek az anyagok a sejtek közötti [intersticiális] folyadéktérbe kerülnek. A sejteknek van hisztamin érzékeny receptoruk. A hisztamin hozzáköt a receptorhoz, ami ennek hatására megváltoztatja a térszerkezetét és megemeli a sejtben a Ca2+ ion koncentrációját. Ennek hatására aktiválódik a sejtváz [citoszkeleton] rendszere, ami összehúzza a sejteket. A kapilláris mentén levő (endotél) sejtek között nagyon kicsi rések, pórusok vannak. Az összehúzódás következtében a sejtek kicsit eltávolodnak egymástól, így megnő a pórusok mérete és több folyadék tud a kapillárisból a sejtek közötti [intersticiális] folyadék térbe áramlani. Aminek következtében megnő a szövet folyadék tartalma, ami így kipúposodik és megjelenik a dudor.
Egyszerű válasz:
A kevés fehérjebevitel miatt a szervezet nem tudja a szövetekből megfelelő módon eltávolítani a vizet, ami így felhalmozódva puffadást okoz.
Részletes válasz:
Táplálékhiány esetében általában kevés fehérje kerül be a szervezetbe. Ilyenkor alacsonyabb a vérben keringő plazmafehérjék mennyisége is, ami a kolloid ozmotikus nyomás csökkenéséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy a vérben keringő plazmafehérjék és a vörösvértestek által keltett – szövetből a vérbe mutató – nyomás kisebb, aminek következtében a vér nem képes normális mértékben felvenni a szövetekből a vizet, ami így felhalmozódik és puffadást okoz.
A honlap lelke a WordPress