Miért?

Mert a tudományt a kérdések viszik előre

Főoldal

Ez egy tudományos ismeretterjesztő honlap, amely leginkább (hétköznapi tudományos ok-okozati) összefüggésekre kérdez rá. Részletesebben a honlapról...

Véleletlenszerű kérdések: Miért csak nőstény lehet a fekete és vörös foltos macska? Miért nem fogyaszthatók biztonságosan a fagyasztott ételek közvetlenül felolvasztás után? Miért dugul be a fülünk ha náthásak vagyunk?
Összes kérdés listája

Játékajánló: Cell Craft

Heti hírlevél bejegyzése: Miért színes a tűzijáték?

Feladvány: TILTSÁK BE A DIHIDROGÉN-MONOXIDOT!

2012.04.01 23:44:52, j_attila

A LÁTHATATLAN GYILKOS

A dihidrogén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, és ezreket pusztít el minden évben! A halált legtöbbször az okozza, hogy a DHMO véletlenül a tüdőbe kerül, de ezzel a dihidrogén-monoxid ártalmai korántsem merültek ki. Abban a testrészben, amelyik hosszan érintkezik a szilárd DHMO-val, súlyos szövetkárosodás jöhet létre. Ha a DHMO az emésztőrendszerbe jut, túlzott izzadás és vizeletkiválasztás következhet be, de felfúvódás, hányinger, hányás is előfordulhat. A DHMO-dependencia kialakulása után a szer megvonása biztos halált jelent.

A dihidrogén-monoxid


  • savként is ismert, és a savas eső fő komponense,
  • hozzájárul az üvegházhatáshoz,
  • súlyos égést okozhat,
  • hozzájárul természeti környezetünk eróziójához,
  • számos fém korrózióját, rozsdásodását sietteti,
  • hibát okozhat az áramszolgáltatásban, rontja az autók fékhatását,
  • rákos daganatokban is kimutatható.


A SZENNYEZÉS JÁRVÁNYSZERŰ MÉRETEKET ÖLT!

Amerika szinte minden folyójában, tavában, medencéjében megtalálható ma a dihidrogén-monoxid. De a szennyezés az egész Földre kiterjed, és az antarktiszi jégtakarót is elérte. A DHMO több millió dolláros kárt okozott a Közép-Nyugaton és nemrég Kaliforniában is!

A veszély ellenére a dihidrogén-monoxidot felhasználják

  • ipari oldószerként és hűtőanyagként,
  • atomerőművekben,
  • poliuretán hab gyártásához,
  • tűzoltáshoz,
  • különböző kegyetlen állatkísérletekben,
  • a rovarirtók permetezéséhez,
  • a gyorséttermek egyes készítményeihez és más élelmiszerekhez.


A gyárak a szennyezett DHMO-t a folyókba és a tengerekbe engedik, és semmi sem állíthatja meg őket, mert az eljárásuk még mindig törvényes. A DHMO óriási hatást fejt ki az élővilágra. Ezt nem tűrhetjük tovább szó nélkül!

ÁLLJUK ÚTJÁT A BORZALOMNAK!

Az amerikai kormány azért nem tiltja be ennek a káros vegyszernek a termelését, elosztását és felhasználását, mert gazdasági szempontból hasznos a nemzetnek. A haditengerészet és más katonai szervezetek is kísérleteket folytatnak a DHMO-val, és több milliárd dolláros berendezéseket terveznek háborús hasznosítására. Több száz katonai kutatóintézetbe bonyolult, föld alatti hálózaton érkezik tonnaszám a DHMO. Sok intézmény nagy mennyiséget tárol későbbi felhasználás céljára.

MÉG NEM KÉSŐ!

Cselekedjünk MOST, hogy az újabb szennyeződést megakadályozzuk! Tudjunk meg többet erről a veszélyes vegyszerről!

A tudatlanság önmagunknak és embertársainknak is árthat!

Szövetség a DHMO betiltásáért

Forrás: www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/dhmo.html

Szavazz az 1. hozzászólásban, majd olvasd el a 2. hozzászólást!

Programajánló: Múzeumok éjszakája 2011

2011.06.16 13:09:55, j_attila

Idén ismét lesz múzeumok éjszakája. Vidéken június 18-án, Budapesten június 24-én. Budapesten egy karszalag megvásárlásával megnézhetjük az összes helyszínt.
A Millenárison már délután is izgalmas kísérletek és nyomozások lesznek. Ezeket a Szertár Offline, a Csodák Palotája és a Krimiestek szervezi.


Tovább

Könyvajánló: Sugárözönben élünk

2011.05.29 10:51:45, j_attila

Szerző: Makra Zsigmond
Cím: Sugárözönben élünk
Kiadó: Gondolat Kiadó
Kiadás éve: 1983
Adatok: 125 oldal, ragasztott papírkötés, 18 cm x 11 cm
ISBN: 9632812638

Az emberek többségének a radioaktivitásról az atombomba és az atomerőmű balesetek jutnak az eszébe.
Pedig a radioaktivitás mindenhol jelen van és nagyon sok gyakorlati felhasználása van. Radioaktív bomlást kísérő sugárzások jönnek az űrből, a talajból, az épületeink falából, de még mi magunk is radioaktívak vagyunk. (Például egy rendeletnek köszönhető, hogy csak "radioaktívan szennyezettnek" vagyunk tekinthetők és nem radioaktívnak, mert akkor már a holttesteinket is radioaktív hulladékként kéne kezelni.)
A radioaktivitásnak nagyon sok fontos felhasználási lehetősége van. A radioaktív bomlást kísérő röntgen sugárzás segítségével az orvosok műtét nélkül belénk láthatnak a röntgen és a CT segítségével. Sugárkezeléssel gyógyíthatók a különböző daganatos betegségek. A gamma sugárzással sterilizálják a különböző orvosi és laboratóriumi eszközöket, sőt az élelmiszerünk egy részét is hasonló eljárással tartósítják. A kutatásban is nagy szerepe van a radioaktivitásnak, sok atomfizikai, kémia és biológiai folyamat megfejtésében segített már. A környezetünkben lévő különböző izotópok a földtudomány és biológia számára is lehetővé teszi a korbecslést, sőt egyes esetekben a kriminológia is felhasználja az izotóp eloszlásokból nyert adatokat. Az atomerőművekben az ellenőrzött maghasadás során felszabaduló energia átalakításával nagyon nagy mennyiségű elektromos energia állítható elő, olyannyira, hogy jó példa erre, hogy Magyarország elektromos energiatermelésének a legnagyobb hányadát a Paksi erőmű adja.


Tovább

1   2   3   4   5   6   7   >>